Egy lehetséges emberi valóság: a kábítószer-ellenes harcon túl

Működésünk tekintetében mi, "rendes" emberek, nem sokban külömbözünk a keménydrogosoktól. Egészen aprócska az az Isteni kegyelem, ami külömbséget tesz a társadalom rétegei között. A függőség mechanizmusa hasonló mindenkinél, ám működése teljesen eltérő dimenziókba vihet minket.

Nem feltétlen kell, hogy rossz családi háttér legyen a függőség kialakulásához: társadalmilag egy olyan berendezkedés jött létre, amely nem teszi lehetővé a stabil érzelmi jelenlétet, egymásrahangolódást.

A függőségek nem a szubsztanciák megjelenésével kezdődtek, jóval inkább az ipari forradalommal.

Társorientáció: a szülői jelenlét hiánya, az azonos korúakkal pótlódik: ez elősegíti a függőségek kialakulását.

A függők ezen dolgok által érintettek: diszlokációt elszenvedtek, bántalmazás, elhanyagolás, ráhangoldás hiánya, társorientáció, elnyomott szubkultúra.

A drogellenes háborű megközelítéséből fakadóan kontraproduktív, és a valódi megértés hiányát tükrözi. Az érdekeltségek, mint a gyógyszeripar, nem feltétlen támogatják a tudományos aktualítások gyakorlati alkalmazását.